A Socio.hu egy vitafelhívást kezdeményezett a családi viszonyokkal kapcsolatos fogalmakról. Mivel azonban az eredeti felhívás az ép család fogalomra koncentrál, ezáltal elkendőzi azt a tényt, hogy a folyóirat korábbi számában a „csonka család” kifejezés is szerepelt. E csúsztatás miatt döntöttem úgy, hogy mégsem vagyok hajlandó a Socio.hu hasábjain publikálni. Számomra ez morális kérdésként fogalmazódik meg: a szerkesztőség vállalja a felelősséget az általuk elvégzett munkával kapcsolatban vagy nem? És úgy tűnik, hogy nem :( Ezt a vitapontot, azonban itt le is zárom, mert morális kérdésekről nem vitatkozom. Elsősorban szakmai szempontokra szorítkoznék az álláspontom megfogalmazásánál.
A szociológus új szerepe
A rendszerváltás környékén a kelet-európai társadalmak minden bizonnyal érdekesek voltak a Nyugatnak és ez elkényelmesíthette a hazai szociológusokat: nem kellett a szó szigorú értelmében tudományt művelniük a korábbi generáció magyar szociológusainak, hanem elég volt információt szolgáltatni, az elképzeléseiket megosztani a nyugati szociológusokkal arról, hogy itt mit történik és mindjárt a figyelem középpontjába kerülhettek.
Azóta azonban eltelt 25 év és a kelet-európai társadalmak kikerültek a figyelem középpontjából. Ennek ellenére nálunk mintha nagyon sok szociológus benne ragadt volna a régi szerepkörébe[1]: nem publikálnak nemzetközileg (el)ismert – netán impakt faktoros – folyóiratokban, nem végeznek szigorú értelemében vett, nemzetközi mércével is mérhető tudományt, és sokan közülük továbbra is a szabadon lebegő bölcsész értelmiségi szerepében tetszelegnek. Nem bontják mikrorészletekre a társadalmi tényeket, hogy azokat a lehető legmodernebb műszerekkel vizsgálják, nem hajlandóak egy – a korábbiakhoz képest – kevésbé érdekes, kevésbé izgalmas, és bizonyos értelemben sokkal mechanikusabb új szociológusi szerepkört elsajátítani.
Nincs helyük a tudományos palettán
Ebbe az új – presztízsét elvesztett és talán unalmasabb, a természettudományokhoz sokkal inkább hasonuló – szociológiába az olyan fogalmak, mint az „ép” vagy „csonka család” nem férnek bele. Ráadásul még csak nem is valamilyen morális megfontolásból kerülnek az elvetendő, nem használható fogalmak listájára, hanem sokkal racionálisabb okokból: nincs ugyanis helyük a tudományos palettán. Mit jelent az ép család fogalom? Hogyan konceptualizálom és hogyan operacionalizálom? – teszi fel némileg mechanikus kérdéseit ezt az új tudományos szemléletet képviselő családszociológus. Az „ép családban nevelkedő gyerek” kifejezés ugyanis egyaránt utalhat arra, hogy a gyerek két vér szerinti szülővel; vagy legalább egy vér szerinti szülővel és egy vér szerinti nagyszülővel nevelkedik – de ugyanígy élhet akár két nem vér szerinti szülővel, akár egy azonos nemű párral, illetve élhetnek a szülők látogató partnerkapcsolatban és a közös gyermek csak az egyikükkel lakik. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy mit jelent a „csonka család” kifejezés: Minden gyermek „csonka családban” él, akit nem két vér szerinti szülő nevel? Vagy azok a gyerekek élnek „csonka családban”, akiket nem két felnőtt nevel, függetlenül a vérségi kapcsolattól? A tudatosan látogató partnerkapcsolatban vállalt gyermekek is „csonka családban” nevelkednek?
Tudományosnak tehát semmiképpen sem nevezhetők ezek a fogalmak, hiszen pontatlanok, félreérthetőek, nem egyértelműen konceptualizáltak ezáltal nem is operacionizálhatók – mindez pedig nem megengedett egy tudományos munkában.
Tudományetikai megfontolások
Van egy további dimenziója is a „csonka család” és az „ép család” fogalomhasználatnak, amely egyenesen következik korábbi gondolatmentemből.
Amikor valamilyen módon (pl. mélyinterjúzás vagy kérdőíves-felvétel során) információt gyűjtünk az emberektől a tudományos munkánkhoz, akkor általában kihangsúlyozzuk, hogy a válaszaikat csak tudományos célra használjuk fel, nem élünk vissza az adataikkal, azokat titkosan kezeljük. Az emberek többsége általában hisz nekünk, és a szociológusok is általában betartják ezt az ígéreteiket. Viszont felmerül a kérdés: ha egy kutató nem képes megfelelni a tudományosság minimális kritériumának (itt: a pontos, világos és egyértelmű fogalomhasználat elvárásának), akkor ezzel vajon nem követ-e el etikai vétséget? Például azokkal a gyermeküket látogató partnerkapcsolatban vagy teljesen egyedül nevelő nőkkel és férfiakkal szemben, akiket „csonka családként” ír le, miközben azt ígéri, hogy csak tudományos célra és tudományosan használja az általuk rendelkezésre bocsátott adatokat. Számomra a válasz egyértelmű: igen, itt tudományetikai vétség elkövetéséről van szó.
[1] Nem feltétlenül életkor szerint található különbség a szociológusok között ebben a tekintetben, hiszen sok korábbi generációból származó szociológus követi a tudományág fejlődését, miközben a fiatalabb szociológusok között is előfordulhat, hogy ezt a bizonyos korábbi szociológusi szerepkört követi.
